2013. november 23., szombat

1. fejezet - Táncolj!▲

Sziasztok! :)
Örömmel bejelentem, hogy új blogot kezdtem. Mégpedig ezt. Lehetséges, hogy ismerhettek már, mivel elég sok blogot írtam, köztünk például a sikeres Compass Myself-et. Most pedig ezt. Nagyon remélem, hogy elnyeri majd a tetszéseteket. Jó olvasást!

Puszi, Alison.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

DANIELLE PEAZER



Épp a lihegőben álltam. Feszülten vártam, hogy végre én következzek. Nem.. nem voltam ideges. Inkább izgultam, de mégsem miattam, hanem a közönség miatt. Ezt úgy értem, hogy vajon a közönségnek hogy fog tetszeni. Még egyszer sem volt rám panasz, remélem most sem lesz. Szeretem ezt csinálni és az embereknek is tetszik.

Néhány ember szimplán attól fél, hogy emberek elé kell álljon. Nekem pont ez tetszik. Szeretem, mikor engem figyelnek tánc közben. Ez éltet, ettől leszek magabiztos. Nos, meg ahogy láthatom édesanyámat mosolyogni.. az pótolhatatlan. Otthon a díjaknak már alig van helyük. 10 polcot tudtam telerakni velük.

- 3 év alatt, több, mint 200 díj. Egy tökéletes lány, aki imád táncolni. - konferáltak fel, majd alig vártam, hogy felálljak oda. - Hölgyeim és uraim, Danielle Peazer.

Hatalmas taps fogadott, ugyanolyan volt, mint az utóbbi 3 évben. Bátor léptekkel mentem fel a tánctérre. Hallottam a saját lélegzetvételem és a közönség bátorító tapsát. Meghallottam a dal kezdő sorait, amire ritmusosan elkezdtem táncolni. A reflektorok fényei rám világítottak. Anya mindig azt mondta, ha táncolok, érezzem magam jól. Mivel szeretek táncolni, ezért mindig jól érzem magam. Pont az Ő arcát fürkésztem fentről. Büszkén mosolygott rám, amit én egyszer-kétszer viszonoztam is. Pár lépés választotta el a műsör végéig.

Nehezen, de lementem a színpadról. A backstage-ben a barátaim melengető karjai fogadtak. Lihegve futottam oda hozzájuk és köszöntem meg a biztató szavakat. Ahogy illik, megvártam a többieket, míg leszerepelnek. Kicsit aggódtam, mivel elég jól szerepeltek ők is.

- Tehát az eredmények itt vannak a kezemben. - mutatta fel a kis borítékot, nekem pedig a magabiztosság átváltozott idegességgé.

Barátnőm kezét szorongatva hallgattam végig az első 10 helyezettet, aztán pedig jöhettek a döntősek. Amiben benne voltam.. valamelyik helyen.

- 3. helyezett.. - nézett bele a borítékba. - Emily Parks!

Emily barátnőm remegő lábakkal és széles mosollyal lépett a színpadra. 2 éve szeretne bejutni a döntősök közé, s most sikerült neki. Nagyon örültem neki.

- 2. helyezett.... Amanda Lanson !

Felugrott mellőlem Am, majd felvágtázott a színpadra, de olyan gyorsan, hogy megölelni se volt időm. Természetesen odakintről ezerrel tapsoltam.

- 1. helyezett.. - nézett le rám. - Nem meglepő.. Danielle Peazer.

El sem hiszem. Újra megnyertem. Mielőtt kimentem volna, mindenkit megöleltem, majd kimentem. Átadták a virágcsokrot és a szalagot. Büszkén fürkésztem anya arcát, aki már zsebkendő szorongatott a kezében.

- Szeretnél pár szót szólni? - adta át a mikrofont a magas férfi, én pedig gyorsan összeszedtem a gondolataimat.

1 megjegyzés: